<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>HUNNY</provider_name><provider_url>https://hunny.cafeblog.hu</provider_url><author_name>HUNNY</author_name><author_url>https://hunny.cafeblog.hu/author/hunny/</author_url><title>Az első munkanap</title><html>&lt;p&gt;Ma elkezdődtek a munkanapjaim… Ezzel kapcsolatban még délelőtt egy vlogszerű beszámolót is készítettem nektek, hogy néha lássatok is, nehogy elfelejtsetek. :) Miután megnéztétek a videót, és érdekelnek még az egyéb részletek az élményeimmel kapcsolatban, olvassatok tovább! ;)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;(+ a videót úgy kezdem, hogy &quot;mostmár a család házából jelentkezem&quot;. Ennek oka, hogy csináltam már pár videót korábban is, de nem tudom, kíváncsiak vagytok-e rá, ezért nem tettem még közzé. Ha szeretnétek látni, jelezzétek kérlek hozzászólásban!)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A mai videót itt érhetitek el: &lt;a href=&quot;https://youtu.be/cIJ5H0Vwd0I&quot;&gt;https://youtu.be/cIJ5H0Vwd0I&lt;/a&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kiegészítve kicsit a videókban elhangzottakat szeretném elmesélni, hogy végül nem mentem be a városba, mert rájöttem, hogy nagyon el vagyok fáradva, mert amióta itt vagyok Amerikában, mindig nagyon korán felébredek (reggel 5 óra körül) és az utóbbi napokban elég későn is alszom el, így inkább pihentem egy kicsit. Mivel a család 4 órára ígérte a haza jövetelüket, 3-kor elkezdtem elrendezni a gyerekek kimosott ruháikat. Azt kell, mondjam, nem volt kis feladat, szóval szerencse, hogy rászántam 1 órát. Így mindennel kész is lettem, mire hazaért a család, és hála az égnek meg is voltak elégedve a munkámmal. :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Néhány szó arról, hogyan jövök ki a gyerekekkel: egyszerűen imádom őket! :D&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A legkisebb, Nadav, egy igazi kis cukiság bomba. Nagyon hamar megbarátkozott velem és már a második itt töltött napomon odaszaladt hozzám és megölelt, mikor haza jöttünk Odeliaval a boltból. :) Folyton mondja a magáét a saját nyelvén és szinte mindig nevetgél és mosolyog.. imádni való :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A kislánynak, Gabynak még kicsit szoknia kell engem, de úgy érzem, hamarosan nála is feloldódnak a gátlások és aggodalmak, így szerintem pár napon belül már legjobb barátnők leszünk – kérlek, drukkoljatok, hogy tényleg így legyen! :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A két nagyfiú pedig, Elan és Matan… Csodásak! Nem is tudom, hogyan boldogulnék nélkülük… :D Nagyon sokat segítenek annak ellenére, hogy még csak 7 és 8 évesek. Önállóak, okosak, barátságosak és még számtalan igaz és szép jelzőt tudnék rájuk mondani. Mindig segítenek nekem, ha nem találok valamit, vagy ha bizonytalan vagyok, hogyan kell elkészíteni valamit. Szóval tényleg tündériek! :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem ígérem, hogy minden nap tudok bejegyzést írni, de igyekszem minél gyakrabban jelentkezni. Ha esetleg valamire konkrétan kíváncsiak vagytok és nem meséltem még róla, nyugodtan kérdezzetek rá hozzászólásban! :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Puszi&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://hunny.cafeblog.hu/files/2017/01/20170115_1529361-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>