Ma elkezdődtek a munkanapjaim… Ezzel kapcsolatban még délelőtt egy vlogszerű beszámolót is készítettem nektek, hogy néha lássatok is, nehogy elfelejtsetek. 🙂 Miután megnéztétek a videót, és érdekelnek még az egyéb részletek az élményeimmel kapcsolatban, olvassatok tovább! 😉
(+ a videót úgy kezdem, hogy “mostmár a család házából jelentkezem”. Ennek oka, hogy csináltam már pár videót korábban is, de nem tudom, kíváncsiak vagytok-e rá, ezért nem tettem még közzé. Ha szeretnétek látni, jelezzétek kérlek hozzászólásban!)
A mai videót itt érhetitek el: https://youtu.be/cIJ5H0Vwd0I
Kiegészítve kicsit a videókban elhangzottakat szeretném elmesélni, hogy végül nem mentem be a városba, mert rájöttem, hogy nagyon el vagyok fáradva, mert amióta itt vagyok Amerikában, mindig nagyon korán felébredek (reggel 5 óra körül) és az utóbbi napokban elég későn is alszom el, így inkább pihentem egy kicsit. Mivel a család 4 órára ígérte a haza jövetelüket, 3-kor elkezdtem elrendezni a gyerekek kimosott ruháikat. Azt kell, mondjam, nem volt kis feladat, szóval szerencse, hogy rászántam 1 órát. Így mindennel kész is lettem, mire hazaért a család, és hála az égnek meg is voltak elégedve a munkámmal. 🙂
Néhány szó arról, hogyan jövök ki a gyerekekkel: egyszerűen imádom őket! 😀
A legkisebb, Nadav, egy igazi kis cukiság bomba. Nagyon hamar megbarátkozott velem és már a második itt töltött napomon odaszaladt hozzám és megölelt, mikor haza jöttünk Odeliaval a boltból. 🙂 Folyton mondja a magáét a saját nyelvén és szinte mindig nevetgél és mosolyog.. imádni való 🙂
A kislánynak, Gabynak még kicsit szoknia kell engem, de úgy érzem, hamarosan nála is feloldódnak a gátlások és aggodalmak, így szerintem pár napon belül már legjobb barátnők leszünk – kérlek, drukkoljatok, hogy tényleg így legyen! 🙂
A két nagyfiú pedig, Elan és Matan… Csodásak! Nem is tudom, hogyan boldogulnék nélkülük… 😀 Nagyon sokat segítenek annak ellenére, hogy még csak 7 és 8 évesek. Önállóak, okosak, barátságosak és még számtalan igaz és szép jelzőt tudnék rájuk mondani. Mindig segítenek nekem, ha nem találok valamit, vagy ha bizonytalan vagyok, hogyan kell elkészíteni valamit. Szóval tényleg tündériek! 🙂
Nem ígérem, hogy minden nap tudok bejegyzést írni, de igyekszem minél gyakrabban jelentkezni. Ha esetleg valamire konkrétan kíváncsiak vagytok és nem meséltem még róla, nyugodtan kérdezzetek rá hozzászólásban! 🙂
Puszi
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: